Bálint Csaba: van esélyünk egy viszonylag gyors kilábalásra

• Hírek

A jegybank igazgatótanácsának tagja szerint a félmegoldások most nagyon kockázatosak, mert az idő múlásával a járvány gazdaságra gyakorolt hatásai is egyre mélyebbek lesznek.

A válság mélységét elsősorban az fogja befolyásolni, hogy mennyi idő alatt sikerül megfogni a járvány terjedését. Az itthon és külföldön hozott gazdasági tűzoltó intézkedésekkel lehet esélyünk egy viszonylag gyors kilábalásra, ehhez viszont enyhíteni kell a vállalatoknál kialakuló likviditási problémákat, hogy támogatni tudjuk a munkahelyek megőrzését – mutatott rá a Pénzcsinálóknak adott interjúban Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, aki azt is elmagyarázta, hogy miben segítik a gazdaságot a jegybank által hozott, történelminek is nevezhető intézkedések.

Mennyire nagy a baj a gazdaságban? Mennyire lehet mély ez a válság?

Bálint Csaba: – Ennek felméréséhez először azt kell megvizsgálnunk, hogy mi a probléma gyökere. Ha visszatekintünk 2008-ra, vagy az elmúlt évszázad válságaira, akkor azt látjuk, hogy ezek jelentős részében a probléma gyökere valamilyen módon köthető volt a pénzügyi rendszerhez. Most viszont egy egészen más jellegű válsággal állunk szemben, aminek az okát mindannyian ismerjük. Ennek megfelelően, a válság mélységét elsősorban az fogja befolyásolni, hogy mennyi idő alatt sikerül megfogni a járvány terjedését. Erre vannak jó példák is. Úgy tűnik, hogy Kínában és Dél-Koreában sikerült a helyzetet kezelni. Kína most már a gazdaság újraindításának a fázisába lépett, és inkább csak importált megbetegedésekről lehet hallani az esetükben.

A koronavírusra sajnos még nincs gyógyszerünk sem oltásunk. A hatóságok Romániában és máshol a világban sem képesek hirtelen mindenkinek megfelelő maszkot és védőfelszerelést biztosítani, úgyhogy az egyetlen opció most az, hogy a személyes kontaktusok, találkozások számát drasztikusan csökkentjük. Ez a másik oldalról azt is jelenti, hogy a gazdaságot 2-4 hónapra gyakorlatilag takaréklángra kell állítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a megfelelő lépésekkel ennyi idő elégséges lehet a helyzet kezelésére. Nincs más lehetőségünk, hiszen csak ezzel vagyunk képesek megfékezni a járvány terjedését és elkerülni egy esetleges humanitárius problémát. Az is igaz, hogy ez a lánglehúzás bizonyos területeken – például a turizmus és vendéglátás esetében – 80-90%-os, vagy akár annál is magasabb árbevétel-kiesést jelent. Sőt, mára az is egészen nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak ezek a szektorok, hanem gyakorlatilag a teljes gazdaság megérzi a negatív hatásokat.

Ha Németországban leállnak a gyárak, sérülnek az értékláncok, itthon is rá vagyunk kényszerülve számos ipari létesítmény leállítására, de más szolgáltató szektorok is szenvedhetnek. Őszintén szólva, azt is nehéz elképzelni, hogy ne érje el az építőipart a válság: szükségállapotban vagyunk, a lakosság nem most fog új lakásokat vásárolni, a vállalatok pedig beruházásokat halasztanak el.

Mit jelent ez a vállalatok szintjén? Erre a 2-4 hónapos időszakra a vállalati árbevételek jelentősen lecsökkennek, ami cash-flow vagy likviditási problémákhoz vezet. Ha egy vállalatnak jelentősen megcsappan az árbevétele, akkor sem az alkalmazottakat, sem pedig egyéb költségeit nem tudja kifizetni. A problémák vállalati leállásokhoz, elbocsátásokhoz vezetnek, és hogyha nem lépünk elég gyorsan, megvan annak is a kockázata, hogy a nagyon sérülékeny szektorokról a nehézségek átgyűrűznek a most még ellenállónak tűnő vállalatokhoz. A negatív hatások pedig ezen keresztül még inkább megmutatkoznak majd a költségvetésben, illetve a hitelportfóliók minőségében.

Lehetséges a gyors gazdasági helyreállás? 

– Ez attól függ, hogy milyen hamar tudjuk kezelni a problémát. Ha fegyelmezettek vagyunk, a szükséges óvintézkedéseket betartjuk, akkor jól látható Dél-Korea vagy Kína példáján is, hogy meg lehet fogni a járvány terjedését. A félmegoldások viszont nagyon kockázatosak. Egy apró késés is hatalmas károkat képes okozni. Az Olaszországban kialakult helyzet intő példa lehet számunkra.

Abban az esetben, ha 2-4 hónap alatt megbirkózunk a járvánnyal, és megtörténnek a megfelelő gazdaságpolitikai és monetáris politikai lépések, akkor egy erős felívelés következhet. Ha viszont félmegoldásaink vannak, és nem sikerül a járvány terjedését elég gyorsan megfékezni Európában, illetve az Egyesült Államokban, akkor az idő múlásával a gazdaságra gyakorolt negatív hatások egyre mélyebbek és tartósabbak lesznek.

Figyelembe véve az elmúlt napokban, hetekben külföldön és itthon hozott gazdasági tűzoltó intézkedéseket, amelyeket a sajtó is általában történelminek nevez, azt hiszem van esélyünk egy viszonylag gyors kilábalásra. Személy szerint most ezt tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

Egyelőre kevés Romániára vonatkozó statisztikai adat áll rendelkezésre. A januári és februári előzetes adatok azt sugallják, hogy az év ugyancsak jól kezdődött itthon, de feltehetően a márciusi hónap az egész negyedévet lehúzta, így már az első negyedéves GDP-számokban is elkezdhet érződni a járvány hatása. Az igazán jelentős esés viszont a második negyedévre várható. Ekkor könnyen láthatunk majd kétszámjegyű gazdasági csökkenést. A járvány visszaszorulásával egyetemben a harmadik negyedévben indulhat el a stabilizáció, 2020 utolsó negyedévétől pedig már mindenképp érdemes növekedéssel számolni, ami jövőre is várhatóan folytatódni fog.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy most még nagy a bizonytalanság. Ha Európában és az Egyesült Államokban a járvány a vártnál jóval hosszabb ideig húzódik el, akkor sajnos szembetalálhatjuk magunkat egy U, vagy akár egy ennél is rosszabb, L alakú válság-forgatókönyvvel. Az elhúzódó nehézségek miatt egyre több vállalat dönthet a teljes bezárás mellett, és küldheti el a dolgozóit, így viszont már nagyon nehéz volna a járvány végeztével a gazdaság motorját újra beindítani. Egy ilyen forgatókönyv a termelőkapacitások jelentős sérülésével fenyeget, így a visszaesés mélyebb, és a kilábalás jóval hosszabb volna.

Mik a helyes gazdaságpolitikai, illetve monetáris politikai intézkedések ebben a helyzetben?

– Véleményem szerint a legfontosabb, hogy a vállalatoknál kialakuló likviditási problémát sikerüljön enyhíteni a munkahelyek megőrzésének támogatása érdekében. Fontos erre a néhány hónapra áthidaló finanszírozási forrást biztosítani, hogy az egyébként jól menedzselt vállalatok nagyobb eséllyel vészeljék át ezt a nehéz időszakot. A költségvetési politika részéről történtek lépések ebbe az irányba. Az egyik ilyen az állami garanciavállalások kiszélesítése volt. Ez azért fontos, mert állami garancia mellett egy KKV sokkal könnyebben juthat banki finanszírozáshoz. Egy másik lépés az alkalmazottak kényszerszabadságával kapcsolatos terhek átvállalása. Emellett szintén érdemes megemlíteni egyes adók fizetési határidejének kitolását. Ezek segíthetnek a sokk hatásainak enyhítésében.

A monetáris politika a tűzoltást leginkább azon keresztül tudja segíteni, hogy megfelelő likviditást biztosít. A központi bank ebben a tekintetben számos, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy történelmi döntést hozott az elmúlt hetekben. Történelmi időket is élünk sajnos, így szükség volt ezekre a határozott lépésekre.

Az egyik ilyen likviditást támogató intézkedés a repo ügyletekről szóló döntés volt. Mit is jelent a repo ügylet? A repo ügyletek tulajdonképpen olyan csereügyletet takarnak, amelyen keresztül a kereskedelmi bankok a náluk lévő állampapírért cserébe a központi banktól lejalapú forrást kapnak előre meghatározott időre. A bankrendszer segítségével az így biztosított forrást át lehet csatornázni a vállalatok és háztartások felé. Ezen felül egy még erősebb eszközt is bevezetett a jegybank, mégpedig állampapírok vásárlását a másodlagos piacon. Ezen keresztül a likviditást időkorlát nélkül a pénzügyi rendszer rendelkezésére bocsátja a jegybank. Ezeken túl a jegybank 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot (2%-ra), és szűkítette a kamatfolyosót +/-1%-ról +/-0,5%-ra, ami a bankközi kamatokban körülbelül 75-100 bázispontos (0,75-1 százalékpontos) mérséklődést jelent. Összességében ez az intézkedési csomag azt támogatja, hogy alacsonyabb költség mellett jóval több likviditás álljon a bankrendszer rendelkezésére.

A jegybank közvetlen módon nem finanszírozhatja az államot, illetve a magánszektort, erre a szabályozási környezet sem ad megfelelő keretet. Viszont képes a forrásokat rendelkezésre bocsátani, és bízik benne, hogy a bankrendszer ezeket hatékonyan át tudja csatornázni a vállalatok, a lakosság és a költségvetés irányába.

Ilyenkor különösen figyelünk a pénzügyi rendszerre, bankrendszerre. Nagyon gyakran hallottuk a szakértőktől, hogy a romániai bankrendszer nagyon jó állapotban van. Hogyan fog a hazai bankrendszer megbirkózni ezzel a sokkal?

– A romániai bankrendszer valóban EU-s átlag feletti tőkemegfeleléssel rendelkezik. Ebben a problémás időszakban azt is fontos megjegyezni, hogy a bankok likviditási mutatói EU-s összehasonlításban a legjobbak között vannak. A bankrendszer 2008-hoz képest most sokkal erősebb alapokon áll, emellett nem láttunk az elmúlt években hitelezési robbanást sem. 2008 előtt éppen az volt az egyik probléma, hogy túl gyors volt a lakosság és a vállalatok eladósodása a bankokkal szemben, erről most azonban nem beszélhetünk. A hitelezés fenntartható módon növekedett, sőt, személy szerint a vállalati szektorban szerettem volna kicsit magasabb számokat is látni ezen a téren. Azt, hogy összességében most sokkal jobb a helyzet, a hitel/betét arány is jól jelzi. Míg jelenleg a hitel/betét mutató a 70%-ot közelíti, tehát 100 lejnyi betétre körülbelül 70 lejnyi hitel jut, addig 2008-2009-ben ez az arány úgy nézett ki, hogy 100 lejnyi betétre nagyságrendileg 130 lejnyi hitel jutott.

Azt gondolom, hogy a központi bank lépései és a bankrendszer erős alapjai együtt nagyon fontos tényezőt jelentenek abban, hogy enyhíteni lehessen a járvány okozta sokk hatását. Azt sajnos nem lehet várni, hogy a negatív hatásokat ne érezze mélyen a gazdaság, ez sehol nem fog sikerülni. Kínában, ahol már a jelek szerint túl vannak a nehezén, a járvány a támogató lépések ellenére is rajta hagyta a nyomát a gazdaság teljesítményén.

Egy kisebb, a befektetők által kockázatosabbnak vélt gazdaságnak nincs annyi mozgástere, mint mondjuk a világ vezető gazdaságainak. Minket az sem segít, hogy az elmúlt években a költségvetési hiány folyamatosan magas volt. Németország már hosszú évek óta költségvetési többletet realizált, és ennek megfelelően most jóval nagyobb tartalékkal rendelkezik. Ettől függetlenül, ésszerű határokon belül – anélkül, hogy máshol új problémákat okoznánk -, nekünk is fontos megtenni, amit lehet, hogy ezzel támaszt nyújtsunk. Romániában az egyensúlyokra jobban oda kell figyelni. Ha túl nagy terhet vállal át az állami szektor, akkor a költségvetési hiány finanszírozásának terén merülhetnek fel kérdőjelek, ha a bankszektor nem kezeli megfelelő figyelemmel a helyzetet, akkor a pénzügyi rendszer iránti bizalom gyengülhet. Minden területen meg kell találni a helyes egyensúlyt. Ez igaz a jegybank szerepvállalására is.

Mire készüljenek az emberek és a vállalatok? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen üzeneted?

– Azt üzenném, hogy a nap reggel újra fel fog kelni. Ez a válság is el fog múlni a fejünk fölül, mint ahogy eddig minden válság elmúlt. Mindenki próbálja a saját helyén megtenni azt, amit tud. Tényleg csak társadalmi összefogással, fegyelmezettséggel lehet ezt az időszakot úgy átvészelni, hogy a keletkező károk ne legyenek tartósak. A világ biztosan más lesz a mostani válság után, de lesz. Az egészségünk megőrzése mellett arra is vigyázzunk, hogy minél több jó vállalatot, minél több munkahelyet meg tudjunk őrizni azért, hogy amikor reggel felkel a nap, akkor könnyebben újra lehessen indítani a gazdaságot.

Forrás: penzcsinalok.transindex.ro