Frissítette az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) az új koronavírus fertőzés tesztelési algoritmusát

• Mit tegyünk

Mutatjuk, hogy kik azok, akiknek a módosítás értelmében elsőbbsége van a tesztek elvégzésében.

  • fertőzésgyanús, tüneteket mutató személyek, beleértve az orvosi és egészségügyi személyzetet is;
  • azok a személyek, akiknél tünetek jelentkeznek és akik szoros kapcsolatban állnak egy bizonyítottan koronavírusos fertőzött személlyel;
  • a szervátültetés előtt álló tünetmentes donorok és akceptorok, a hematopoietikus őssejt-átültetésen átesett betegek (minden kórházi beutalás során két tesztelésen esnek át 24 órán belül);
  • azok, akik az immunrendszer működését gátló kezelésben részesülnek (minden kórházi beutalás során, az átültetést követő megfigyelési időszak alatt két tesztelésen esnek át 24 órán belül);
  • az immunrendszer működését gátló kezelésben részesülő tünetmentes betegek (24 óra leforgása alatt kétszer tesztelik);
  • a kemoterápiás kezelés alatt levő, tünetmentes rákbetegek (kétszer tesztelik havonta);
  • tünetmentes, műtéti beavatkozás előtt álló onkológiai betegek;
  • hemodialízisben részesülő, tünetgyanús betegek;
  • hemodialízisben részesülő tünetmentes, de korábban bizonyítottan fertőzött személlyel érintkezett betegek (6-7 nap leforgása alatt kétszer tesztelik, és a tesztelés időszaka alatt elkülönített helyen kapják meg a kezelést);
  • intézményes karanténban levő tünetgyanús személyek;a tünetmentes várandós nők, akik hatósági vagy lakhelyi karanténban vannak, vagy érintkeztek bizonyítottan fertőzött személlyel;
  • az öregotthonokban dolgozó ápolók (havonta kétszer tesztelik őket);
  • azokat a tünetmentes egészségügyi dolgozók, akik direkt kapcsolatba kerültek egy fertőzött személlyel (az utolsó fertőző-gyanús érintkezéstől számított 6-7 napon belül tesztelik). Eközben az egészségügyi dolgozó a védelmi intézkedéseket betartva tovább végzi tevékenységét.

Az Országos Közegészségügyi Intézet frissítése alapján fertőzésgyanúsnak tekintendő:

  • az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, akinél hirtelen fellép legalább egy a következő tünetek közül: köhögés, láz, légszomj (légzési frekvencia növekedése), és nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná;
  • az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, akinél hirtelen fellép legalább egy a következő tünetek közül: köhögés, láz, légszomj (légzési frekvencia növekedése), és nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná, és aki az elmúlt 14 napban külföldön járt;
  • az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, aki a tünetek megjelenése előtti 14 napban érintkezett egy igazoltan fertőzött személlyel;
  • tüdőgyulladásos, bronchopneumoniás (mellhártyagyulladásos vagy sem) páciens, aki esetében nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná;
  • az a súlyos akut légúti megbetegedésben szenvedő, lázzal, köhögéssel vagy légszomjjal küzdő páciens, akinek az állapota egyik napról a másikra kórházi kezelést igényel, és nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná.

Módosították a szoros kontaktszemély fogalmát is, kiküszöbölve a bizonyítottan fertőzött személlyel egy repülőgépen utazó személyek gyanúját.  Szoros kontaktszemélynek minősül tehát:

  • a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy;
  • az a személy, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel (például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül utána);
  • az a személy, aki közvetlenül érintkezett egy fertőzött szekrécióival (például köhögés révén, vagy kesztyű nélkül megérintette a fertőzött személy zsebkendőjét);
  • az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől, akár zárt vagy nyílt térben;
  • az egészségügyi személyzet tagja vagy más személy, aki közvetlen ellátást nyújt egy fertőzött betegnek,
  • a laboratóriumi személyzet olyan tagja, aki a fertőzött betegtől vett mintákat védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül kezelte.